fül-orr-gége

Ha eltalálod, szerencséd lesz – jól ismert játék, hiszen mindenkivel előfordult már, hogy pár másodpercig valamelyik fülében sípoló, csengő hangot hallott. Él közöttünk azonban közel 500 ezer ember, akinél a fülzúgás szünet nélküli, a mindennapi tevékenységeket is megnehezítő körülményként van jelen.

NE ÉLJEN EGYÜTT VELE!

Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológustól, a Fül-orr-gége Központ orvosától megtudtuk, hogy az érintettek többsége hosszú idő után fordul csak orvoshoz: akár hetekig-hónapokig is várnak, míg a fülzúgás már a munkát, tanulást és a nyugodt pihenést is zavarja. „Sajnos valóban sokkal gyakrabban találkozom régóta fülzúgástól szenvedő páciensekkel, akik jobb esetben már megtanultak együtt élni vele. Pedig a hirtelen fellépő fülzúgással mielőbb orvoshoz kell fordulni, így nagyobb az esély arra, hogy segítsünk megszüntetni a panaszokat.”

VÁLTOZATOS TÜNETEK

Az érintettek egészen különböző tünetekről számolnak be: ciripelés, sípolás, zümmögés, morajlás. A fülzúgás erőssége is eltérő és van, akinél csak az egyik, vagy mindkét fülben jelentkezik. A betegek többségénél a mindennapi tevékenységek elvégzése, a koncentráció is gondot okoz, de az állandó fülzúgás az elalvást is nagyon zavarja, a legtöbb érintett nem tudja kipihenni magát.

MIRE SZÁMÍTSON, HA EGY-KÉT HETE CSENG A FÜLE?

Viszonylag rövid ideje fennálló panaszokat okozhat zajártalom (koncert, petárda, zajos munka), de a hirtelen nagyfokú hallóideg károsodás is okozhat, szinte elviselhetetlen fülzúgást. Előidézheti a fülben fülzsírdugó kialakulása, melynek eltávolítása után megszűnik a fülzúgás is. Fülkürt hurut, vagy középfülgyulladás is okozhat fülzúgást, ez esetben az alapbetegség kezelésével lehet a fülzúgást is orvosolni. Rövid ideje fennálló tünetek esetén, szteroid terápia adása hatásos lehet.

RÉGÓTA FENNÁLLÓ FÜLZÚGÁS: ÁTFOGÓ VIZSGÁLATOK

A hosszabb ideje fennálló fülzúgás hátterében vérellátási zavar állhat, ezért itt a kezelés során rendszerint keringésjavítókat adunk, tabletta formájában – magyarázza Dr. Fülöp Györgyi. Emellett fel kell deríteni, hogy a háttérben áll-e szív- és érrendszeri, anyagcsere-, esetleg endokrinológiai, neurológiai betegség. Fülzúgást okozhat a nyaki csigolyák elváltozásai, fogászati rendellenességek, stressz, élvezeti szerek is, de jelentkezhet valamilyen gyógyszer mellékhatásaként is.

MIÉRT FONTOS KEZELTETNI A FÜLZÚGÁST?

Amellett, hogy a mindennapokban igen zavaró fülzúgás megszüntetése az életminőséget is jelentősen javítja, az idejében kezdett kezeléssel a komolyabb szövődményeket is megelőzhetjük. „Bizonyos betegségeknél, ahol az idő múlásával a kiváltó ok folyamatosan súlyosbodik (például a belsőfül csontosodási betegsége, fokozódó érszűkület), valóban fontos, hogy mikor jutunk diagnózishoz. Hirtelen fellépő, vagy fokozódó tünetek esetén javaslom, hogy mindenképpen forduljanak fül-orr-gégész orvoshoz.”

A FÜLÉNEK IS ÁRT, HA NEM ISZIK ELEGET!

A fülcsengést kiváltó okok közt meg kell említenünk még egy, nyáron különösen aktuális tényezőt, az elegendő folyadék fogyasztást. „Sokszor a kellő folyadékbevitel önmagában is megszünteti a fülzúgást, de a gyógyszeres és egyéb kezelések hatásosságához is nélkülözhetetlen.”

Forrás: Budai Fül-Orr-Gége Központ (http://www.fulorrgegekozpont.hu/)

Kövek több ponton is kialakulhatnak a szervezetben. A vese- és epekő mellett a mandulákban is létrejöhetnek kemény és olykor fájdalmas képződmények. Jelenlétükre a kellemetlen lehelet is felhívhatja a figyelmet.

A szájpad, vagy torokmandula a torok hátsó részén elhelyezkedő, mirigyszerű, szőlőfürtre hasonlító, páros nyirokszerv. Immunrendszerünk őrbástyájaként is szokás emlegetni, hiszen jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzésében és leküzdésében. A mandulákat nyirokszövetek alkotják, benne limfociták találhatók, mely a fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben felhalmozódó típusa – magyarázza dr. Augusztinovicz Monikafül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ha kórokozó kerül a szervezetbe, a fehérvérsejtek feladata azok legyőzése. A mandulák tehát egyfajta szűrőként is működnek, amelyen a levegőből a torokba jutó baktériumok és vírusok fennakadhatnak.

A mandulák felülete egyenetlen, belseje mély járatokkal tagolt. Itt a kórokozók és egyéb anyagok, elhalt sejtek és nyák összegyűlik, majd apró fehér foltok formájában megjelenik a mandulákban. Mandula kövek akkor keletkeznek, ha az összegyűlt anyag megkeményedik, vagy elmeszesedik. Ez rendszerint akkor következik be, ha a betegnél amandulák krónikus gyulladása alakult ki, vagy visszatérő mandulagyulladástól szenved.

A fül- és fejhallgatók használatának elterjedésével, az általuk okozott halláskárosodás veszélye is megnőtt az elmúlt évtizedek során. A problémára a WHO jelentése hívta fel a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ha letekerjük a hangerőt és napi egy órára csökkentjük az audioeszközök használatát, a halláskárosodás kockázata is mérsékelhető.

A halláskárosodás veszélye elsősorban a tinédzser és a fiatal felnőttek körében nagy, mivel ezekben a korosztályokban a legelterjedtebb az eszközök használata. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen módon szerzett halláskárosodás végleges: „A hallás elvesztése vissza nem fordítható, egyedül csak a megelőzéssel tudjuk megóvni az egészségét.”

A világon megközelítőleg 360 millióan – a teljes lakosság 5 százaléka – szenved közepes, vagy annál súlyosabb fokozatú halláskárosodástól. A kiváltó okok skálája széles, a hallás csökkenését genetikai tényezők mellett okozhatják fertőző betegségek, droghasználat, környezetből származó zajártalmak és az életkor előrehaladtával is gyakoribbá válik ez a probléma. A WHO szerint azonban az esetek felében a halláskárosodás megelőzhető.

Az általuk vizsgált országokban, a 12-35 év közöttiek felénél találták veszélyesnek a személyes audio eszközök – ide sorolva az okostelefonokat is - hangerejét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a korosztály 40 százalékánál még egyéb körülmények – éjszakai szórakozóhelyek, sportesemények rendszeres látogatása- is tovább növelik a halláskárosodás veszélyét.

A károsodás mértékét több tényező is befolyásolja: a zaj erőssége, időtartama és a zajártalom gyakorisága. A legrosszabb tehát, ha valaki a délutánjait, estéit is 85dB feletti fej-, vagy fülhallgatóval a fején tölti; a hétvégéken pedig rendszeres vendég különböző szórakozóhelyeken, koncerteken. Dr. Augusztinovicz Monika szerint az átmeneti halláscsökkenés, hallásvesztés, vagy a zajos éjszakák utáni fülcsengés mindenképpen intő jel arra, hogy a fülnek több csendre, pihenésre és kevesebb zajra volna szüksége.

A WHO szerint a hallás megőrzéséért a munkavédelmi előírások betartásával, a koncerteken pedig füldugó használatával tehetünk. Ehhez járulhatnak hozzá a munkaadók illetve a programszervezők, a szórakozóhelyeken csendes, „nyugi-szobák” kialakításával, ahová a résztvevők időnként félrevonulhatnak a zajos környezetből. A veszélyeztetett korcsoportba tartozók számára az Egészségügyi Világszervezet azt tanácsolja, hogy a megelőzés érdekében biztonságos hangerősséggel, 85dB alatt hallgassanak zenét. A zenehallgatás időtartamát tekintve napi egy óra, vagy annál kevesebb áll az ajánlásban. Ezen kívül érdemes koncertekre füldugóval készülni, hosszútávon pedig más, csendesebb elfoglaltságokkal is színesíteni a szabadidős programok repertoárját.

Hangos zajoktól szenvedhet valaki munkahelyi környezetben is, de sokan a szabadidős tevékenységek közben, a túl hangos zenehallgatás miatt válnak idővel halláskárosulttá. Később talán gyógyszerrel is kezelhető lesz a probléma, addig marad a megelőzés.

A halláskárosodás a beszéd megértését nehezíti, különösen zajos környezetben, vagy ha más emberek beszélnek a közelben. Az érintettek úgy is hallhatják, mintha a többi ember motyogva, vagy halkabban beszélne, mint eddig; emiatt többször kérik, hogy ismételjék meg az elhangzott szöveget. Hangosabban hallgatják a televíziót, rádiót, gyakran fülzúgástól is szenvednek – sorolja a legjellemzőbb tüneteket dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

Ha valaki zajos környezetben tartózkodik, akkor megnő az akusztikus jelek belső fülbe, majd onnan az agyba történő továbbításának ideje. A lelassult folyamat eredményeként létrejön a halláscsökkenés. A University of Leicester kutatói felfedezték, hogy ennek hátterében – szemben más korábbi elképzelésekkel - egyértelműen a mielinréteg elvékonyodása áll, felfedezésük így új utakat nyithat a probléma kezelésében. Eredményeiket a Frontiers in Neuroanatomy folyóiratban publikálták.

A mielin védőréteg nélkül az ingerületek, az elektromos jelek továbbítása kárt szenved. A kutatók ezért most olyan készítmény kifejlesztését tervezik, amely képes a károsodott mielin réteg helyreállítására, a hallásromlás kezelésére.

Dr. Augusztinovicz Monika szerint nem vesszük elég komolyan, hogy a hallószervünk nagyon érzékeny műszer. A korral természetes módon is bekövetkező halláscsökkenést a hangos zene hallgatása, vagy a tartósan zajos környezet akár több évvel is előre hozza. Halláskárosodást okoz a hirtelen dörejártalom és a tartós, 85 decibel feletti hanghatás is. A károsító ártalom a hang intenzitásától, magasságától és a folyamat időtartamától is függ.

Kövek több ponton is kialakulhatnak a szervezetben. A vese- és epekő mellett a mandulákban is létrejöhetnek kemény és olykor fájdalmas képződmények. Jelenlétükre a kellemetlen lehelet is felhívhatja a figyelmet.

A szájpad, vagy torokmandula a torok hátsó részén elhelyezkedő, mirigyszerű, szőlőfürtre hasonlító, páros nyirokszerv. Immunrendszerünk őrbástyájaként is szokás emlegetni, hiszen jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzésében és leküzdésében. A mandulákat nyirokszövetek alkotják, benne limfociták találhatók, mely a fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben felhalmozódó típusa – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ha kórokozó kerül a szervezetbe, a fehérvérsejtek feladata azok legyőzése. A mandulák tehát egyfajta szűrőként is működnek, amelyen a levegőből a torokba jutó baktériumok és vírusok fennakadhatnak.

A mandulák felülete egyenetlen, belseje mély járatokkal tagolt. Itt a kórokozók és egyéb anyagok, elhalt sejtek és nyák összegyűlik, majd apró fehér foltok formájában megjelenik a mandulákban. Mandula kövek akkor keletkeznek, ha az összegyűlt anyag megkeményedik, vagy elmeszesedik. Ez rendszerint akkor következik be, ha a betegnél a mandulák krónikus gyulladása alakult ki, vagy visszatérő mandulagyulladástól szenved.

A mandulakövek eltérő nagyságúak és elhelyezkedésűek lehetnek. Bizonyos esetben csak a röntgen, vagy CT vizsgálat segíthet kimutatni a jelenlétüket, melyre az alábbi tünetek utalhatnak:

• rossz lehelet,
• torokfájás,
• néhány esetben a kövek szabad szemmel is jól láthatóan megjelennek a mandulákon, fehér folt formájában,
• a kő elhelyezkedésétől és nagyságától függően okozhat akár nyelési nehézséget, fájdalmat is,
• duzzadt, megnagyobbodott mandula, esetleg fülbe sugárzó fájdalom is jelentkezhet.

A beteg sok esetben nem is tud a mandulában képződött kövekről, mert azok nem okoztak jelentős panaszokat és maguktól távoztak – mondja Augusztinovicz doktornő. Vannak, akik otthoni praktikákkal is sikeresen kezelik a problémát, ilyenkor a sós vizes gargalizálás segíthet. Ha a kövek nehezen hozzáférhető helyen alakulnak ki, és a beteg számára zavaró tüneteket okoznak, akkor helyi érzéstelenítésben végzett, kisebb sebészeti beavatkozás segíthet megszabadulni tőlük. Visszatérő panaszok, ismétlődő mandulagyulladás esetén megfontolandó a mandulák műtéti úton történő eltávolítása.