fül-orr-gége

Adele, a híres amerikai énekesnő is hangszálpolippal küzd. Mitől alakulhat ki, a kezdeti rekedtséggel induló jelenség? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter ismertette a betegség kialakulásának fázisait, okai és a megoldásokat.

A hangszalag polip műtéti úton megszüntethető, a beteg 4-5  napos hallgatás után  elkezdhet újra beszélni. Ha az elváltozást a helytelen hangképzés okozta, akkor a kiújulást csak a helyes elsajátításával lehet megelőzni.

A polip nem daganat

Habár a betegség tünetei részben hasonlóak, a polip mégsem keverendő össze a hangszalagon megjelenő rosszindulatú elváltozással. Hangszalagrák esetén jellemző a fokozatosan kialakuló rekedtség – magyarázza dr. Holpert Valéria foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezen túlmenően jelentkezhet idegentest érzés, krákogási, torokköszörülési kényszer, ritkán fájdalom. A hangszalag polip a hangszalagon lévő, nem rosszindulatú, kötőszövetes elváltozás. A betegség vezető tünete itt is a rekedtség, a hang minőségének megváltozása és a levegős hang. Nagy polipok esetében előfordulhat, hogy a megnagyobbodott kötőszövet beszéd során hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd átmenetileg megakad, hirtelen elmegy a beteg hangja.

Kialakulásának okai

A hangszalag polip kialakulásában gyulladás, irritáló tényezők- munkahelyi ártalom, például ipari füst, vegyszerek, festékanyagok gőzének tartós belélegzése - helytelen hanghasználat játszhatnak szerepet. A hangszalagok krónikus irritációját okozhatja a gyomorsav visszafolyása, reflux betegség is. Krónikus gyulladást a dohányzás mellett a hang túlerőltetése is kiválthat , amit a helytelen hangképzés  idéz elő.

Vizsgálatok és kezelés

A kezelés hatására a panaszok ugyan elmúlnak, de számítani kell a betegség ismételt megjelenésére, amennyiben a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Ennek egyik lehetséges formája, a helyes beszédtechnika elsajátítása: ha a panaszok hátterében a hang túlerőltetése áll, akkor a beszédhang képzésében előforduló hibák javításával előzhetjük meg a betegség kiújulását.

Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas, vagy mély lesz-e a hangunk. Ha elégedetlen jelenlegi hangszínével, a beszédterápia segíthet.

Alkat és hangszín

Általában azt mondjuk, hogy a magas, vékony alkatúaknak mélyebb a hangja, a hangszalag hosszabb, vékonyabb, a rezonanciás üregei jóval tágabbak. A magas hangúak rendszerint alacsonyabbak, piknikus alkatúak, rövid nyakúak, a hangszalagok rövidebbek és szélesebbek, szűkebbek a rezonanciás öregek is – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orrgége Központ orvosa. Az anatómiai viszonyok tehát bizonyos mértékig meghatározzák, hogy milyen hangmagasságon tudunk beszélni.

Rossz hangképzés?

A hangmagasság attól is függ, hogy hogyan, hol használjuk a hangunkat. Nem megfelelő hangképzés esetén a hang a magasabb és mélyebb is lehet, mint amit a hangképző szerv anatómiai adottságai megkövetelnének , emiatt  hamar elfárad, gyakori rekedtségre, torokfájásra panaszkodnak az érintettek. Ez különösen azoknál jelent problémát, akik a hangjukat hivatásszerűen használják, így például tanárok, színészek esetében. A számunkra ideális, jól terhelhető hang eléréséhez először tehát azt kell megtalálnunk, hogy melyik a hangképző szervüknek megfelelő hangmagasság.

Az ideális hang a levegővételnél kezdődik

A hangképzés bonyolult folyamatának első lépése a levegő belégzése. A levegő a tüdőből elindulva a légcsőn keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, az itt keletkező primer gégehang pedig a rezonátorként funkcionáló toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső elemei az ajkak, a nyelv-, a garat- és az orrüreg tehát a rezonátorlánc szerepét töltik be. A Fül-orr-gége Központ orvosától megtudtuk, hogy a hangképzés zavara a folyamat bármely szereplőjénél keletkező elváltozás miatt létrejöhet, az ideális hang elérésénél ezért az első lépés mindig a foniátriai vizsgálat, amelynek során a zavart okozó, esetleges anatómiai eltéréseket kiszűrhetjük. A betegek ezt követően logopédiai foglalkozások keretében sajátíthatják el a helyes hangképzést.

Az egész személyiségre hat

A megfelelő hangszín megtalálása és a helyes hangképzés elsajátítása az egész emberre hat: magabiztosabbá tesz, növeli az önbizalmat. Csökken az esetleg korábban nehezen érthető, vagy túl halk beszéd miatt érzett szorongás. A lelki tényezők mellett a szépen zengő hang elérése az egészség megóvásának szempontjából is fontos: a helyes hangképzés segíti a hangszalag túlerőltetéséből adódó panaszok megelőzését is

A fizikai terhelésre jelentkező fulladás, nehézlégzés gyakran az asztma jellegzetes, első tünete. A probléma hátterében azonban egy ritka elváltozás - a hangszalagok rendellenes működése - is állhat, melynek orvoslása eltérő típusú kezelést igényel.

  Rosszul működő hangszalagok

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyakran nehézlégzéssel, köhögéssel jelentkező tünetek kapcsán légzésfunkciós vizsgálattal állapítható meg a betegség diagnózisa. Kevésbé ismert és ritka kórkép a paradox hangszalag működéssel járó megbetegedés, mely szintén okozhat légzési nehézséggel járó tüneteket – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A panaszokat a fizikai megerőltetés mellett stressz is kiválthatja, melyek következtében a hangszalagok megfeszülnek, összeszorulnak és ilyen módon megnehezítik a normál légzést. A ritka elváltozás az Ohio State University Medical Center által elvégzett kutatás nyomán került előtérbe.

Kettős probléma

A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sportolók néhány százalékát érinti ez a típusú hangszalag mozgási rendellenesség. A kezeletlen elváltozás a teljesítményüket is negatívan befolyásolja. Élsportolók esetében a betegség diagnózisát nehezíti, hogy kiváló kondíciójuk sokszor kompenzálja a tüneteket, így az elváltozás akár hosszabb ideig is lappanghat. A betegség megállapítását tovább bonyolítja, hogy a két betegség gyakran együtt van jelen: az asztmás betegek egy részénél a hangszalagok paradox mozgási rendellenessége is megfigyelhető, a betegek azonban többnyire csak az asztma tünetei ellen részesülnek kezelésben.

Köhögés és nehézlégzés

A panaszok nem csak az élsportolókat, vagy rendszeresen edző hobbi sportolókat érintik: a tünetek gyakran a hirtelen megkezdett fizikai aktivitás hatására jelentkeznek először. Természetesen senkinek sem tanácsoljuk, hogy mondjon le a mozgásról, a szokatlan tüneteket azonban vegyük mindig komolyan. A testmozgás közben fellépő nehézlégzés és köhögés intő jel lehet. A panaszok hátterében az esetek döntő többségében asztma áll. Ha azonban fény derül arra, hogy a tünetek létrejöttében a hangszalagok rendellenes mozgásának is szerepe van, a probléma műtéti úton, vagy beszédterápiás, illetve az élettani működések tudatos irányítását célzó foglalkozásokkal megszüntethető.